A vezérlőberendezés összefoglaló neve mindazon szerveknek (érzékelő jelformáló, logikai döntést végző és beavatkozó szervek), amelyek hatnak a vezérelt szakaszra, berendezésre. A kezelőkonzol az ember – gép kapcsolatot megvalósító eszköz, amely nem szükséges minden vezérlő rendszerben. Egyszerűbb vezérlések esetében a kezelői parancsok bevitelére alkalmas nyomógombokat és a vezérelt szakasz állapotára szolgáló kijelzőket tartalmazza. Nagyobb rendszerekben ezt a funkciót PC látja el.
A vezérlőkészülék a vezérlési algoritmust valósítja meg. A vezérlési algoritmus olyan logikai összefüggésrendszer, amely a kívánt beavatkozó jeleket állítja elő vagy a vezérelt berendezés jellemzőit mérve (belső érzékelőkkel), vagy a vezérlést befolyásoló külső feltételek (külső érzékelők) alapján.
A vezérlés jellemzőinek összefoglalása:
- Olyan irányítási művelet, amely részben a vezérelt szakasz egyes jellemzőitől (belső feltételek),
- részben külső feltételektől függően végrehajtott logikai műveletek eredményei alapján valósul meg.
- A rendelkezőjel az adott feladatra érvényes összefüggések szerint hozza létre a beavatkozást, aminek eredménye nem hat vissza.
- A vezérelt berendezésre ható zavarójelek a zavaróhatások kompenzációval mérsékelhetőek (pl. motor túlmelegedés). A várható zavarok felismeréséhez érzékelőket és elhárításukhoz beavatkozókat kell beépíteni. Ez a módszer akkor alkalmazható, ha előre ismerjük a várható zavaró hatásokat (tehát vezérléssel csak a determinisztikus zavarjelek háríthatók el)
- Vezérlés akkor alkalmazható, ha rendelkezésre áll a vezérelt berendezés egy modellje, amely bármely bemeneti jelkombináció esetén elegendően pontosan megadja a vezérelt jel, jelek értékét.
A vezérlések csoportosítása
A vezérlések osztályozása a rendelkező jel előállításától függően:
- Követő vezérlés
- Menetrendi vezérlés
- Időterv vezérlés
- Lefutó vezérlés
- Sorrendi vezérlés
- Feltétel vezérlés
Követő vezérlés esetében a rendelkező jelet érzékelő szervek állítják elő. Az érzékelt jelek származhatnak a vezérelt folyamatból, berendezésből és külső egységekből.
Menetrendi vezérlés esetében a rendelkező jel meghatározott terv vagy feltételek szerint jön létre.
- Időterv vezérlésnél a rendelkező jel előre meghatározott időterv szerint változik.
- Lefutó vezérlésben a rendelkező jelet a vezérelt berendezés belső állapotai, változásai és külső események határozzák meg.
- Sorrendi (szekvenciális) vezérlésnél a vezérlő készülék kimeneti jeleit egyrészt a bemeneti jelek kombinációi és a kombinációk sorrendje együtt határozzák meg. en kerül egyik állapotból a másikba. A sorrendet a vezérlő készülék bemeneti jelkombinációi határozzák meg.
Sorrendi hálózatok a regiszterek, öntartó kapcsolások, számlálók, memóriák. - Feltételvezérlés vezérlésnél a vezérlő készülék valamennyi bemeneti jelkombinációjához meg kell határozni a kimenőjelek kombinációját.
A vezérlések csoportosítása a vezérlőkészülék által használt segédenergia szerint:
- Mechanikus
- Pneumatikus
- Hidraulikus
- Villamos
A vezérlőberendezések csoportosítása az alkalmazott eszközbázis alapján
1. Elektromechanikus (relés) vezérlők
Huzalozott, fix vezérlések: előny galvanikus leválasztás. A létradiagramos PLV programozási nyelvben tovább él.
2. Huzalozott logikájú elektronikus vezérlők
Dióda – dióda, tranzisztor – tranzisztor, TTL, CMOS áramkörök, zavarérzékenység.
Programozható vezérlők:
Programozásuk után nem változtatható, nem módosítható programú vezérlők. Mikroprocesszorok, mikrovezérlők egyedi, vagy nagytömegű alkalmazásokhoz (pl. háztartási berendezések)
Változtatható, módosítható programú vezérlők. Ide tartoznak az ipari alkalmazásokban elterjedten alkalmazott Programozható logikai vezérlők (PLV), az angol elnevezés Programmable Logic Controller, (PLC), a továbbiakban a PLV jelölést alkalmazva.
A vezérlők fizikai kialakításukat lehetnek:
- A vezérelt szakaszba, berendezésbe integrált (beágyazott), pl. rádió, televízió, orvostechnikai készülékekben, háztartási berendezésekben.
- A vezérlési szakasztól elkülönült vezérlőkészüléket alkalmaznak technológiai berendezések vezérlésére, általában PLV alkalmazásával.
Vezérlések megvalósítása:
- Vezérlések elektromechanikus relékkel
- Relék alapvető jellemzői, típusai
- Tervezési módszer
Relék villamos jellemzői:
- gerjesztő feszültség (egyen, váltakozó feszültség)
- gerjesztő áram: egyenáramú, váltakozó áramú
- érintkezők száma
- kapcsolási teljesítmény
- meghúzási, elengedési idő
- működtető frekvencia
Speciális relék:
- Reed relé (galvanikus leválasztásra)
- Időrelé (késleltetések), időkapcsoló
- Tartórelék: tapadórelé, támaszrelé (aktuális állapot megtartók)
- Polarizált relé (kis kapcsolási teljesítmény)
A programozható vezérlők főbb jellemzői:
Hardverjellemzők:
- Kompakt kialakítás: fix számú bemenet, kimenet
- Moduláris kialakítás: változtatható számú be, -kimenet, bővíthető
- A digitális be- és kimenetek típusa, száma,
- Az analóg be- és kimenetek típusa száma (ha van),
- A program memória nagysága
- A működési (program végrehajtásidő), stb.
A szoftverjellemzők, azaz a vezérlővel megvalósítható alapfeladatok:
- logikai műveletek (ÉS, VAGY, Kizáró-vagy, Negálás, stb.)
- számlálási feladatok,
- időzítések kezelése
- a programozási nyelv (létradiagram, funkcióblokk, stb.).
- programozást támogató környezet (programfejlesztő készülék